Oldal kiválasztása

December 6. – Miklós

dec 10, 2019 | 0 hozzászólás

Heinrich Böll: Állandó Karácsony (részlet) …Franz mesélte, hogy az egész családon beteges feszültség lett úrrá, mikor végre, február 12-én újra ott állt előttük a hiánytalanul földíszített karácsonyfa. Meggyújtották a gyertyákat, behúzták a függönyöket, elővezették a nagynénikét a betegszobából s az egybegyűltek köréből csak fölcsukló sírást és vihogást lehetett hallani. Nagynéném arckifejezése már a gyertyafényre megenyhült, […]

Heinrich Böll: Állandó Karácsony

(részlet)

…Franz mesélte, hogy az egész családon beteges feszültség lett úrrá, mikor végre, február 12-én újra ott állt előttük a hiánytalanul földíszített karácsonyfa. Meggyújtották a gyertyákat, behúzták a függönyöket, elővezették a nagynénikét a betegszobából s az egybegyűltek köréből csak fölcsukló sírást és vihogást lehetett hallani. Nagynéném arckifejezése már a gyertyafényre megenyhült, s amikor aztán a meleg a kellő fokra emelkedett, és az üvegfickók eszeveszetten kalapálni kezdtek, az angyal pedig azt susogta: „béke, béke” – arcán gyönyörű mosoly áradt el, s akkor az egész család rákezdett az Ó Tannenbaumra. Hogy a kép teljes legyen, meghívták a plébánost is, aki különben is mindig ott töltötte Franz bácsiéknál a karácsonyestét; ő is nevetett, ő is megkönnyebbült, ő is velük énekelt.

Amire semmiféle teszt, semmiféle mélylélektani szakvélemény, rejtett traumák semmiféle tudós nyomozása nem volt képes: nagybátyám érző szíve megtalálta a helyes utat. Az aranyszívű ember karácsonyfa-terápiája megmentette a helyzetet.

Nagynéném megnyugodott, szinte meggyógyult, legalábbis akkor azt reméltük; elénekeltek néhány dalt, elfogyasztottak néhány tál süteményt, aztán elfáradtak, visszavonultak, és csodák csodája: Milla néni elaludt minden nyugtatószer nélkül. A két ápoló nővért elbocsátották, az orvosok vállukat vonogatták, és úgy látszott, minden a legnagyobb rendben van. Nagynénikém újra evet, újra ivott, újra szelíd és szeretetreméltó volt. De másnap, mikor sötétedni kezdett, és bácsikám felesége társaságában újságot olvasva ült a fa alatt, Milla néni egyszer csak megérintette a karját, és így szólt:

Azt hiszem, ideje, hogy behívjuk a gyerekeket a gyertyagyújtáshoz.

Nagybátyám, mint később bevallotta, megijedt, de azért fölállt, hogy sietve összehívja gyerekeit és unokáit, s átküldjön a plébánosért. Ez rövidesen meg is jelent, kissé zaklatottan és csodálkozva; s akkor aztán meggyújtották a gyertyákat, kalapáltatták a törpéket, suttogtatták az angyalt, énekeltek, süteményt ettek – és mintha mi sem történt volna.

 

Ez is érdekelhet

December 25.

Johan Frisel: Az üzenet A kisváros lelkesen készült a karácsonyi színdarab bemutatójára. A darab rendezésére sikerült megnyerniük a TV egyik befutott fiatal rendezőjét, Weis Lukácsot. Nem könnyen állt rá, aztán meg különböző feltételeket szabott: -Ragaszkodom a jó...

December 24.

Tunyogi Csapó Gábor: A szenteste története – Papa, papa, ugye elmeséled megint, hogy is volt azon a szentestén? – A kis Bori rövidszoknyás forgószélként rohant át a tágas lakószobán, és átölelte az apját, aki éppen az utolsó csillagszórókat tekerte rá az...

December 23.

Garay András: Karácsonyi történet Mi, gyerekek, nagyon vártuk az első havat. Karácsonytájt érkeztek meg nyugat felől a szürke fellegek, s letették terhüket a hegyek koszorúja övezte völgyben, de nem olyan városias, hosszú szállingózás módján, hanem vastag bunda alá...

Hozzászólások

0 Beszélgetés

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Share This