Mivel időm egyre kevesebb, így még kis időhúzásnak a következőt:

„Nem érdemes olyan életet élni, amelyen nem gondolkodunk el”
/Szókratész/
– avagy, mi a filozófia „lényege”?

A filozófia a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó diszciplína. A filozófia szó jelentése az ógörög „φιλοσοφία” szóból ered, amelynek jelentése: „a bölcsesség szeretete”.
  
Arra, hogy pontosan mi is a filozófia tárgya, egyetlen szerző sem ad pontos választ. Talán a válasz keresését az evolúcióval kell elkezdenünk.

Az ember, mikor még négy lábon járt, nem rendelkezett különösebb gondolatokkal. Ösztönlényként élte a mindennapjait, vadászott és igyekezett életben maradni. Ahogy fejlődött, két lábon járt, felegyenesedett, egyre több értelemmel rendelkezett. Elkezdett gondolkodni, például, amikor csapdát állított a zsákmánynak. Előtte nem gondolkodott azon, hogy mit tett előző nap és mit fog következő nap tenni. Csak élte a pillanatot, de a tetteiben már benne volt tudatosság. Az idők elteltével már mindent tudatosan tett és el-elgondolkodott a tettein és hogy mi, hogyan, miért van.

„Gondolkodom, tehát vagyok.” /René Descartes/
Az embert az különbözteti meg a többi élőlénytől, hogy önálló akarattal, gondolatokkal, érzésekkel rendelkezünk.
„A vizsgálódás nélküli élet nem embernek való élet.” /Platón/
Az emberi természet kíváncsi, örökké kérdéseket keres, és válaszokat kreál. Ha nem ezt tennénk, akár akarva, akár akaratlan, nem is lennénk emberek. A létünkhöz tartozik, hogy megismerjük, mi vesz körül bennünket. Vagy szűkebb környezetben, vagy nézve a hatalmas végeláthatatlan univerzumot.
Valószínűleg egy kezdetleges gondolkodás eredményeként született az a kérdés is, hogy „Melyik volt előbb, a tyúk, vagy a tojás?”.

Aztán a tyúk-tojás után megszülettek a mesék, legendák, amik igen csak elgondolkodtatóak. Vegyük a fantázia dús meséket, telis tele fantasztikus nem létező lényekkel, mint például a sellőkkel, sárkányokkal, tündérekkel. Ugyan ezzel a gyerekeket akarták gondolkodásra sarkallni, mégis minket is elgondolkodtat.
„Nincs olyan lehetetlen dolog, amit egy filozófus ne tudna állítani.” /Cicero/

Ebből az idézetből, ha kiindulunk, akkor akár minden mesemondót, aki a meséiben hatalmasakat lódít, filozófusnak nevezhető. Így a filozófiát nem csak filozófusok művelhetik, hanem hétköznapi emberek is. Elmélkedni a dolgokon mindenki tud. Sok film és könyv is kapcsolódik ehhez a témához. Például, az Óz a nagy varázsló című film, ahol Dorothy kerül válaszút elé. Vagy a Polar expressz című film, ahol a kisfiúnak kell eldöntenie, hogy felszáll-e egy olyan vonatra, amiről nem tudja, hogy hova tart, vagy sem. Minden út visz valahova.

Az önismereti kérdések, amikor választani, vagy hogy melyik úton haladjak tovább, ez mind elmélkedéssel jár, és mindig érintenek filozofikus gondolatmeneteket. Bár a filozófiát nem lehet behatárolni, mert mindenhol jelen van, kezdve a természettudományokkal, egészen az irodalomig mindenhol. Meghatározni is nehezen lehet, mert mindenkinek mást-mást jelent.
Mint most is elmélkedünk a filozófia lényegén és filozofálunk az élet értelmén. Tudnánk-e e nélkül az elmélkedés nélkül élni? Az állandó kérdésfeltevésekkel olyan válaszokat kapunk, amik a mai világ fejlődéséhez elengedhetetlenek.
„Ami az egyik évszázadban filozófia, az a következőben józanész.” /Henry Ward Beecher/

Így megy ez a történelem folyamán. Amin az egyik évszázadban elmélkednek, mit kéne, hogyan kéne helyesen csinálni, azt egy másik évszázadban megvalósítják, és alapvetőnek tartják.
„Amit sohasem vontak kétségbe, az nincs bebizonyítva.” /Denis Diderot/
Még a mai napig vannak olyan területek, ahol a kérdésekre nem kaptunk választ. Vannak, akik nyomoznak a válaszok után, de csak fél válaszokat kapnak. Vannak, akik tovább keresnek a válaszok után, akadnak olyanok is, akik megelégszenek ezekkel a fél válaszokkal. Bebizonyítatlanul maradnak. A filozófus nem elégszik meg ezzel, kutat és bizonyít.
    
A változás örök, amit a filozófiáról régen és most alkotott képek összehasonlítása be is bizonyít. A jelenkori filozófiára nagy hatással van a technika fejlődése és a természettudományos ismeretek gyarapodása. A természettudomány a filozófia mércéjévé vált: a modern fizika kiszélesítette a világképet: a kvantumfizika és a relativitáselmélet a világ új szemléletét jelentette a különösen kicsi és különösen nagy tárgyak esetén. A neopozitivista filozófusok a természettudományok egzaktságát és átvizsgálhatóságát teszik alapelvé.
Emberek vagyunk, tehát gondolkodunk, gondolkodunk, tehát emberek vagyunk. A filozófia kimeríthetetlen kérdéstárából meríthet bárki kedvére. Van mindenkinek való.
„Azzal pocsékoljuk el a legtöbb időt, ha nem gondoljuk végig a dolgokat.” /Alfred Herrhausen/
Így, ne pocsékoljunk több időt!

Források:

http://idezetekkonyve.hu/filozofia
http://www.citatum.hu/kategoria/Filoz%F3fia/2
http://hu.wikipedia.org/wiki/Filozófia