Oldal kiválasztása

Málta ízei

szept 18, 2019 | 0 hozzászólás

Miután eltöltöttünk egy teljes napot már Máltán, így egy kicsit szélesebb spektrumban tudtuk megízlelni a dolgokat, mint előző nap. Ugyan a látnivalóit megnézni egy hét bőven elég, azért élményszerzésre ez a hely is tökéletesen alkalmas. Vendéglátóink javaslatára nem ülünk fehér máltai taxiba. Törik-zúzzák a kocsikat és ugyan eljutsz A-ból B-be, nem biztos, hogy az utat […]

Miután eltöltöttünk egy teljes napot már Máltán, így egy kicsit szélesebb spektrumban tudtuk megízlelni a dolgokat, mint előző nap.

Ugyan a látnivalóit megnézni egy hét bőven elég, azért élményszerzésre ez a hely is tökéletesen alkalmas.

Vendéglátóink javaslatára nem ülünk fehér máltai taxiba. Törik-zúzzák a kocsikat és ugyan eljutsz A-ból B-be, nem biztos, hogy az utat fohászkodással, a nap további részét pedig remegő térdekkel szeretnéd megtenni. Így aztán maradt a gyalog, a busz, vagy vendéglátóinkra hagyatkozás.

Nem a legolcsóbb hely. Nincsenek multik, csak apró helyi erők, ami szép dolog, de ára van. És mindenhol értődik is.

Nagy vagányságunkban első nap úgy döntöttünk, lesétálunk a strandra, hiszen 10 perc alatt lent vagyunk. Hát, hegyek ugyan errefelé nincsenek, mégis elég meredek egy hely. No de, mi simán… A 10 perces slattyogás volt 40 perc is. Nem vészes… bár ahol le kell menni, ott fel is kell. Így a visszaútra már buszra hagyatkoztunk. Ha veszel bérletet, szuper vagy! Nem drága, és szinte korlátlan. Ha csak jegyet veszel, a budapesti árak duplájától találod megszabadulva magad.

A strandunk szuper homokos, bár az elején egy gigantikus tábla figyelmeztet, miféle herkentyűkkel vigyázz, mert csíp-rúg-harap, de vigyázz, mert lehet nem is látod! Így garantáltan kedvet csinálnak, hogy be akarj menni a vízbe. Bár ez sokakat nem gátol meg. Bátor voltam, én is belementem. Persze korlátoltan. A vízbekukkolást egy átlátszó matraccal oldottam meg, de semmi izgi nem volt benne. Ám szerencsésen sikerült szenesre égnem az első napon. De nem tántorít el. Az elsődleges célom a nyáron elvesztegetett napfény és szín pótlása volt, így van még min dolgoznom, még ha fáj is.

Egész nap pancsolni elég uncsi, még ha egy vízimádó társasággal utazik is az ember. Menjünk, nézzünk meg valamit. Jó! De mit? Azt ott! Rendben! Á, én nem akarom! Akkor mit? Inkább amazt! Oké! De hogy jutunk el oda? Megkérdezzük. Ok! Mikor indulunk? Fél hatra jönnek értünk. Szuper! Menjünk inkább busszal. De az két óra oda. De már hat óra elmúlt! Azt mondják még öt perc. Dehát fél hét van.

Szóval megkésve bár, de elindultunk Málta régi fővárosába. Uticélunk: Mdina. Odaértünk fél óra alatt, és tettünk egy sétát a máltai „várnegyedben”. Egy kis mészkőből felhúzott várban sétáltunk, de egy időutazáson vettünk részt. Egy dombtetőre épített 3 méter vastag fallal körbevett ékszerdoboz. Sajnos sok minden nem volt nyitva már, de egy ingyenes kiállítást még éppen elcsíptünk vacsora előtt. Helyi kézműves eszközök voltak kiállítva az elmúlt évszázadokból. Nem volt egy nagy terület, az eszközök se voltak túl sokfélék. Inkább csak gyönyörűek. Ugyan a tapi és kipróbálás sajnos nem volt megengedett, de hirtelen várlakók lettünk pár perc erejéig. A kilátás a várból csudaszép, mert szinte láthatod az egész szigetet.

Amit hiányoltam, az lovagok és a szeretet szolgálat. Vendéglátónk elmondása szerint szuperek a kórházaik. Jól felszereltek és nagyon hamar elkészülnek a vizsgálatokkal.

A várban ugyan sok ma is lakott épület nincsen, de vannak éttermek. Ha nem is az ételek miatt, de a hangulatért érdemes betérni egybe. Mi is így tettünk, ettünk. Ugyan a csirke nem egy népszerű fogás errefelé, de mindenkinek jutott valami nekitetsző. Ellenben a nyúl -ez elég meglepő- és a tengeri kütyük szinte bárhol fellelhetők.

Bármit is eszik vagy iszik itt az ember, sok dolog íze eltér. Nem rosszabb, vagy jobb. Egyszerűen csak más. A csapból folyó víz főzésen kívül másra nem jó. Így mindig palackosat kell venni. Annak is íze van. A barack is gazdagabb ízű, mint az otthoni. A paradicsom is kicsit másabb. Ám összességében finom minden.

A növények továbbra is csodálni valók. Ám nyersanyaguk nincsen, a víz mellett, és az áram is egy macerás dolog. Mert van ugye napelemük ééés… ennyi.

Ha beszélgetni szeretnél helyiekkel, akkor gatyát felkötni és előtte érdemes elmenni egy arab nyelvből gyorstalpalóra menni. Hiába angolul beszélnek, egyszerűen alig érteni őket. Szóval, a nemzetközi activity tudásokat leporolni és aktívan használni szíveskedjenek!

Mielőtt elutazol egy helyre, uticélokat néz ki az ember. Mi nem nagyon tettük. Sokan is vagyunk. Így csak kóvályogni tudunk, de mindenképpen így is jól tudja érezni magát az ember. Főleg, ha jó a társaság!

Ez is érdekelhet

Majd, ha újra lesz nyár

Mi az a helyváltoztatással járó kulturális tevékenység, amitől megvonták a golyóbisunk lakosságának nagy részét? Hát az UTAZÁS!   Nem is olyan régen volt szerencsém a smaragdszigetre eljutni egy szervezett túra keretében. Sokféle emberrel megismerkedtem, ezáltal...

Van képünk hozzá

Tudom, elég képtelenség, hogy egyik napról sem tettem fel képeket. Hát ezt most pótolom. Vagyis részben. Hamarosan még frissül a galéria. Addig itt nézelődjetek!

A víz az úr

A víz az úr

Elérkezett számomra az utolsó nap. Azt mondhatnám, hogy ennyi elég is volt Máltából, most már uzsgyi haza. Úgyis csomagolni kell, meg készülődni, jobb azt nyugiban. Hát, a nyugi közel sem az, ami történt. Menyasszonyunk szülei velünk vannak, nézzünk meg velük is...

Hozzászólások

0 Beszélgetés

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Share This