Oldal kiválasztása
Miért játszunk a cicákkal?

Miért játszunk a cicákkal?

Ez nem egy tudományos tényeken alapuló írás. Főként a saját tapasztalat és megfigyelés szülte, egy délutáni elmélkedés során. Valószínűleg, akik gyereket nevelnek, de háziállat nincs a közelben, lehet nem fogja érteni, miről is van szó. Ami azt illeti, én nem nevelek gyereket, de higgyétek el: tudom miről beszélek. 🙂 De miért is játszunk a cicákkal?

A válasz nagyon egyszerű! Azért, amiért a gyerekekkel. Na de az miért is van? Előbb lássunk néhány dolgot.

Mi a közös a gyereknevelésben és a kisállat tartásban?

Rutinos kisállat tartóként és gyakorlott aktív nagynéniként elmondhatom, hogy nagyon is sok. Lássuk is, hogy mik ezek. Bár mielőtt nekilátnék, kikötném, hogy most első sorban, kifejezetten macskákról, abból is a kiscicákról írnék.

Tehát egy újszülött igénye: eszik, pisi-kaki, alszik. Egy kiscica hasonlóképpen működik.

Ahogy cseperedik a gyerek, egyre hosszabb az ébren töltött ideje. Kiscicák esetében ez ismét nagyon hasonló.

Aztán egy cica már néhány napos korában kezd izgágáskodni, míg ez a mocorgós időszak babák esetében kitolódik néhány hetes, vagy hónapos korukra. Ez teljesen rendben is van, hiszen egy kisállat sokkal gyorsabban fejlődik, mint egy ember. Ettől függetlenül ugyanazokon a fázisokon esik át mindkét fajta gyerek.

Most, hogy már látjuk a hasonlóságokat, nézzük meg a különbségeket.

Miben különbözik egy ember gyerek a macska gyerektől?

Egy ember gyerek fontos momentuma, mikor feláll, járni tanul, vagy elgagyogja első szó foszlányait, amiért mindenki jól meg is tapsolja.

Macskák esetében ezek nem ekkora mérföldkövek. Sőt! Ha nem mászik, valószínűleg nem is tud életben maradni. A beszéd pedig nem erőssége a macskáknak, habár roppant intelligens lények. Hangjuk azért már van, és az alapvető nyávogás-készlet már születésükkor a rendelkezésükre áll. Mondhatni az egész életükre valót meg is kapják is ki is használják.

Tulajdonképpen nagy eltérés nincsen, csak annyi, amiért a macska macska és a gyerek gyerek. De akkor mégis mi a fenének ez a felhajtás? Lássuk tovább:

Miért játszunk a cicákkal?

A válasz nagyon egyszerű. Mint korábban írtam, ugyanazért, amiért a gyerekekkel. De miért játszunk a gyerekekkel?

A játék jó dolog. Vidám dolog és önkéntes. Felszabadult móka. DE tanít is. Egy gyerek is játék közben tanulja használni a kezét, ismeri meg a színeket, formákat és így tovább, korának megfelelően.

Ám mikor már nagyobb, akkor a tanításon kívül játszunk velük, mert jól esik. Szeretjük, ha jól érzik magukat, ha hangos gyerek kacaj hallik a házban. Na persze ügyeljünk a szomszédokra és az időpontra. Nem biztos, hogy hajnali kettőkor örülne a szomszéd annak a gurgulázó kacajnak.

A cicákkal való játék sem sokban különbözik a gyerekek játékától. Ám van egy nagyon fontos, főként a cicák esetében fennálló eset.

A cicákkal is azért játszunk …

Figyelem! Dobpergés!

Azért, hogy jól aludjanak. 🙂

Műanyagmentes július – 2. rész

Műanyagmentes július – 2. rész

Általában, ha nagy a kezdeti lendület, hamar alábbhagy és visszasüppedek a kényelmes szokványosba. Még tart a lendület. De lássuk is, hogy állunk.

Ha most csatlakoztál, érdemes az előző bejegyzést olvasni előbb.

Megtett első lépések

A nagy lelkesedés még tart. És nagy lelkesedésemben, hogy én is csökkentem a hulladékaimat, meg is rendeltem néhány apróságot, ami az itthoniak hétköznapjait sem fekszi meg nagyon.

Szóval, amit szereztem és hétfőtől már befogásra kerültek és még senki nem szólalt fel ellenük, azok a következők: Vettem

  • egy luffa fürdéshez való szivacsot
  • egy kender mosogató szivacsot
  • kukoricarostból készült törlőkendőt

Nem nagy dolgok, és a használatuk sem okoz kényelmetlenséget senkinek, de hosszútávon jobban megérik, mert nem a felhasználhatatlan hulladékban kötnek ki, hanem maximum a komposztálóban.

Ééés az áruk sem volt horrorisztikus, ahogy azt első képzelné az ember.

Az elmúlt napok, rövid, és valószínűleg téves következtetése azonban az, hogy ez a fajta életmód, de inkább életszemlélet váltás sokkal könnyebben kivitelezhető, mint a táplálkozással kapcsolatosak.

Folytatása következik

Mivel itthon nem nagyon érkezett negatív visszhangja – ugyan pozitív, se- a „merényletemnek” és még tart a műanyag mentes július is, még néhány apró lépést beiktatok. Remélem rövid időn belül a műanyag nem csak júliusban csökken a háztartási hulladékosban, hanem hosszútávon száműzhetjük.

Nektek sikerült kis lépéseket tenni? Milyen alternatívákat használtok műanyagok helyett? Kíváncsian várom a Ti megoldásaitok! Válaszoljátok meg kommentben, vagy írjátok meg emailben.

Műanyagmentes július – 1. rész

Műanyagmentes július – 1. rész

Régóta kacérkodom az otthon zöldítés gondolatával. Elég nehéz megoldani, mert sokan vagyunk és sokfélék, ezért nehéz mindenkit rászoktatni a zöldítésre ahhoz, hogy az valóban elérje a célját: kevesebb hulladékot termeljünk. Ebben a hónapban erre teszek kísérletet, meglátjuk mi sül ki belőle. Legrosszabb esetben is egy fő hulladékával kevesebb lesz. Az is valami.

Kezdjük a konyhában

Nagy a család, egy átlagos hétvégi menü összeállítása mind mennyiségben, mind pedig a környezet állapotát tekintve egy közkonyháéhoz hasonló: ipari mennyiségek, ezzel járó mosatlannal és az irdatlan mennyiségű ételek tárolásával. Ezért aztán szeretjük a kényelmes, bevált megoldásokat. Nehéz ügy.

Biztosan nem lehetetlen. Végül is minden apró lépés, tett számít, ezért icipici lépésenként fogom őket rávezetni. Szerencsére hajlandóság van. A mosogatószert évek óta úgy választjuk meg, hogy az környezetkímélő és ne egészség károsító legyen.

Az első lépés

Ha a mosogatószer pipa, akkor jöhet a mosogató szivacs. A műanyag szivacsokat lecserélem. Mivel még nem minden háztartási boltban elterjedtek a műanyagmentes megoldások, ezért első körben rendelek növényi alapú szivacsot. Amivel kacérkodom jó ideje, az a luffa tökből készített motyó. És, hogy mennyire kacérkodtam vele? Kicsit messzebbre tekintek ez ügyben: jövőre magam fogok ültetni magokat, amikből reményeim szerint sok édi tök lesz és magam gyártott szivacsot fogok használni.

A másik konyhai mentes-eszköz, amit szimpatikusnak és könnyen használhatónak találok, az a kukoricából készített törlőkendő. Ez a papírtörlőkendőt hivatott lecserélni. Lebomlik és nem szükséges „tanulni” a használatát. Ez a kettő mindenképp listára kerül ebben a hónapban.

Folytassuk a fürdőben

Szerencsére szeretjük a természetes, vagy természetközeli kozmetikumokat. Néhány házilag is elkészíthető, ezekre több ízben születtek kísérletek. Valami bevált, és volt, ami nem. Évek óta magunk gyártjuk a szappanokat. Szappan fürdéshez, kéz- és hajmosáshoz. Nem díszes, színes-szagos szappanok. Legalábbis sosem sikerülnek túl színesre vagy az illatuk nem túl markáns, de a miénk és tudjuk mi van benne.

Testápolót is készítünk néha, vagy ajakápolót, esetleg kenhető dezodort, vagy különlegesebb alkalmakra fürdő bonbont. Még fogpasztát is kreáltunk. Szóval nagy itt a repertoár.

De ha nem is megyünk el addig, hogy mit kenjünk magunkra, akkor első körben elég lesz az ott használatos eszközöket megnézni: mi az, ami kiváltható valami természetbarát megoldással. Én ilyennek találom a fürdőpamacsot. És a nagy kedvenc megint jelentkezik alternatívának: a luffa szivacs. Funkciója ugyanúgy működik, mint a műanyag pamacs esetében, de elhasználódás után lebomlik.

Ami még „kívánságlistán” van, azok a vattakorongot helyettesítő textilből készült arclemosó korongok. Egy kisebb csomagot ebből is beszerzek. Moshatóak és lebomlanak, tehát nem károsítanak.

Tyúklépésben

Tudom, ezek egészen elenyésző dolgok. Cserébe nem drágák és könnyen beépíthetőek a hétköznapokba, ezért a nagy létszámú háztartások is viszonylag könnyen alkalmazásba vehetik ezeket az eszközöket. Nem lehet ilyen gyorsan drasztikusan megváltoztatni senkit és semmit, ezért ezek az apró lépések megteszik elsőnek.

Ti is zöldültök?

Na persze, nem az irigységre gondolok. Hogyan teszitek környezet-barátabb hellyé az otthonotokat? Kíváncsi vagyok a megoldásaitokra! Írjátok meg, milyen apró lépéseket tesztek az ügyben?

Új kaland indult a Kalandízű oldalán

Új kaland indult a Kalandízű oldalán

És végre elindult

Új év, új terv, új kinézet.
Egy ideje tervezem és dolgozok rajta, de most már megérett, hogy lássátok Ti is. Új kinézetet, felépítést kapott a blog.

Miért ez a nagy felhajtás?

Mindenki másként élte meg az elmúlt korlátozó időszakot. Bennem néhány gondolat tetté ért, így mutathatom be nektek most ez az új kinézetet.

Szóval, már egy ideje éreztem a korlátait a blog előző kinézetének, próbáltam beletenni ezt-azt, de kevésnek tűntem hozzá. Aztán jött egy szuper dolog! Webdesignernek tanultam ez idő alatt, elindítottam a saját oldalam és vállalkozásomat. A saját oldalam után, gondoltam gyakorolok egy kicsit, így jó játszótérnek tűnt a blog újratervezése.

Mi változott?

Aki régimotoros, annak rögtön szembeötlik a különbség, ám egy kis körbevezetés az új oldalhoz.

Főoldal

A korábbi, rögtön minden bejegyzést ömlesztve tartalmazó kezdőoldal eltűnt, helyére került egy rövid kis bevezető, az egyik kedvenc részem: egy térkép, ahol az eddigi kalandok vannak jelölve és amelyikhez galéria is van, azt az adott országra kattintva elő is varázsolhatjuk. Ahol nincs galéria, ott nyilván nem jelenik meg semmi. Alatta pedig egyenesen a galériába tudsz látogatni és nézelődni.

Az oldalhoz készítettem egy hírlevél feliratkozási lehetőséget is, ami korábban nem volt. Aki feliratkozik, ne aggódjon, nem fogom tele spamelni a postaládáját.

Mutatom miből mi lett.

Blog

A blog oldal kinézete is frissült: a legfrissebb bejegyzéseket találhatjátok és a kategória menüben keresgélhettek is több féle témában. Néhány még üresen áll, igen, de előrejelzésként áll, hogy milyen témákra számíthattok a jövőben.

Rólam

Ezen az oldalon végre sikerült bemutatkoznom. Nehéz szülés volt, egyáltalán nem volt egyszerű és azt hiszem, még bőven van mit rajta csiszolni, de a legfontosabb információk megvannak. 🙂

Kapcsolat

Elkészült egy kapcsolat oldal is, így akinek kapcsolódhatnékja van, észrevétele, vagy bármi okból kifolyólag fel szeretné venni a kapcsolatot, itt megteheti.

És ami még hátra van

Még sok csiszolni való akad az oldalon, ezek folyamatosan alakulnak, mint például a galéria és a bejegyzések is gyűlni fognak.

Szeretném, hogy a telefonokon és tableteken is a lehető legélvezetesebb legyen az oldal látogatása, ezért ez lesz a legsürgetőbb következő lépés.

Kérlek segíts!

Néha belejojózik az ember szeme, amivel sokáig foglalkozik és nem veszi észre a hibákat. Ezért néha jól jön egy friss szem, hogy észrevegye a nem odavalókat, hiányokat, javítani valókat. Ha ilyet veszel észre, kérlek segítsd a munkám és jelezd valamelyik kapcsolattartási csatornán, hogy élvezhetőbbé tegyem a blogot. Köszönöm! 🙂

Nincs más hátra, mint előre

Vagyis blog látogatásra és használatra fel!

Remélem élvezni fogjátok az itt eltöltött időt és sikerül kis útravalókat csöpögtetnem a mindennapi kis batyutokba.

Majd, ha újra lesz nyár

Mi az a helyváltoztatással járó kulturális tevékenység, amitől megvonták a golyóbisunk lakosságának nagy részét?

Hát az UTAZÁS!

 

Nem is olyan régen volt szerencsém a smaragdszigetre eljutni egy szervezett túra keretében. Sokféle emberrel megismerkedtem, ezáltal magamról is sokat megtudtam. A csoportunk többször két részre szakadt és nem azért mert bénák voltunk. Semmi ilyesmiről nem volt szó. Nagy általánosítva azt lehetett elmondani a társaságról, hogy mindenki bakancslistáján szerepelt az ír sziget. Ám a fő különbséget az adta, hogy voltak, akik ki akarták pipálni a bakancslistájuk egy pontját és voltak, akik meg akarták élni ezt az eseményt. Mindent magukba akartak szívni, mert nem csak úti céljuk volt, hanem egy álmuk is. 

Ennél a felismerésnél sikerült megfogalmaznom magamban, hogy én hogyan is utazok. Nem szeretek pipálósan utazni:

ferde torony ✓
egyiptomi piramisok ✓
Nagy fal ✓
Niagara ✓
Grand Canyon ✓

Attól felszínes, turistás lesz az utam, ami sosem baj. Egy nyaralásnál aligha van többre idő. Sőt!  Én sokkal jobban szeretem azokat az utakat, amikor van időm. Nem csak körbe nézni és megnézni néhány nevezetességet. Van időm egy kicsit a kultúra részévé válni. Megismerni azokat a nüansznyi hétköznapi jellegeket, amik az adott kultúra pikantériáját adják, amitől az azzá válik. Ezeket az utakat jobban kedvelem. Lehet azért, mert nem vagyok egy gyors ember. Lassan nyílok, lassan tudom élvezni a dolgokat, lassan ismerkedem újdonságokkal és így van időm mindent megízlelni, megrágni és nem behabzsolni, hogy utána jöhessen a következő falat. 

Ennél fogva, mivel nem volt semmi úti célom ez évben, így nem esett annyira zokon ez a „bezártság”. Nem lett eltörölve, elhalasztva semmi. Ám a nyár, az nyár. Vírus ide, vagy oda. Ezért aztán a nyaralás, mivel itthon zajlik, mint a legtöbb esetben, idehozzuk a kalandot és az ízeket. Hogy miként? Nagyon egyszerűen:

kis kirándulás a környéken 
piknik a szabadban 
vízparton töltött nap (lehet strand, tó, folyó, bármi) 
fagyizás (ez elengedhetetlen) 
legelés a kertből (cseresznye, eper, áfonya, barack, körte, jöhet bármi, ami terem) 
mezítlábas mászkálás 

És még millió dologgal lehetne folytatni a sort. Nem tudsz ezen a nyáron elutazni? Ne bánkódj! Írj egy nyár-listát és mikor időd engedi, próbálj ki róla valamit. Nem lesz sós Adria íze, és nem fog úgy kinézni, mint egy thaiföldi tengerpart. Még csak hasonlítani se fog. Ez nem a szemedet lakatja jól, de élménynek, kikapcsolódásnak tökéletes lesz. 

A listám alapján én remek nyár elébe nézek. Nektek mik a terveitek?